Ügyfelek

Ügyfelek

Komposztálj okosan!

komposztálás a biológiailag lebontható szervesanyag, mint hulladék átalakítása földszerű anyaggá, mely a növények számára hozzáférhető formában tartalmazza a tápanyagokat, ezzel biztosítva az anyagok körforgását. Komposztálni lehet egészen kisléptékben és megvalósíthatjuk ipari léptékben is. Komposzt alapanyagként elsősorban a háztáji biohulladékot használhatjuk, a kertben keletkezett és mezőgazdasági zöldhulladékot, valamint állati trágyát; de legcélszerűbb ezeknek a keverékét. Az alapanyagok összeválogatásakor tekintettel kell lenni arra, hogy a hazai környezettől távol termő gyümölcsöket pl.: citrusféléket nem képesek lebontani az itteni lebontószervezetek, ezeket tehát el kell távolítani a komposztból. A túl nagy darabra vágott zöldhulladék pl.: dinnyehéj vagy faág előzetes aprítása is célszerű.

Bármilyen alapanyagot is használunk a komposztálási technológia lényege ugyanaz a szervesanyag lebontási folyamat, mely a természetben is lejátszódik.

A komposztálási folyamat három alappillére a nedvességtartalom szabályozása, az oxigén ellátottság biztosítása és a megfelelő hőmérséklet elérése.

  • A nedvességtartalom szabályozása öntözéssel/visszalocsolással biztosítható, 60% körüli értéke folyamatos monitorozással tartható szinten. A túl száraz komposztban (40% alatti értéknél) a mikrobák nem dolgoznak megfelelően, és nem megy végbe kielégítően a szervesanyag lebontás. A locsolás megtervezésekor figyelembe kell venni, hogy az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű víz árkokat képez, és lecsurog a komposzt aljára; így a komposzt teteje és közepe szárazon marad, még az alja berothad. Finom, permetező eső szerű locsolással és gyakori átkeveréssel érhetjük el az ideális állapotot. A nedvességtartalom ellenőrzésére a komposztot szabad kézzel elmorzsolva érezhetjük annak nedves vagy éppen morzsalékos, száraz állapotát.
  • A komposztálásban résztvevő aerob mikroorganizmusok számára alapvető fontosságú az oxigén ellátás biztosítása. A berothadási folyamatok és kellemetlen szagok (ammónia fejlődés) elkerülése érdekében célszerű a komposztot rendszeres időközönként átforgatni, meglevegőztetni. Az átforgatás/keverés kettős célt szolgál, mivel az anaerob körülmények megszüntetésén túl elősegíti a komposzt alapanyagok homogén elkeveredését is. Az oxigén ellátás (áramlás) biztosítása érdekében célszerű olyan struktúraanyagot is bekeverni a komposztba, mely lehetővé teszi, hogy laza szerkezetű maradjon a komposztprizma. Nagymennyiségű, magas prizmába halmozott pl.: állati trágyát ezért érdemes szalmával és fa aprítékkal bekeverni.
  • A komposztálás harmadik pillére az alapanyagok megfelelő összeválogatása, a megfelelő C:N arány biztosítása érdekében. A komposztálás beindulhat spontán is, vagy oltókultúra alkalmazásával is. Az alapanyagok összeválogatásakor tisztába kell lenni azzal, hogy egyes alapanyagok gyorsan, egyik napról a másikra beindítják a folyamatot pl: szalma; ugyanakkor „túl hamar” eltűnnek a rendszerből ezáltal nem biztosítanak egyenletes szénforrást a mikróbák számára. Tehát az alapanyagok összeválogatását nem elegendő a közelben fellelhető anyagokra korlátozni.

A komposztálási folyamat elindulását a hőmérséklet felfutása jelzi. A hőmérséklet követése, és fenntartása (minimum 45-50oC) a patogén organizmusok csökkentése érdekében szükséges. A komposzt prizmák hőmérséklet mérését napi szinten, több mintavételi ponton szükséges elvégezni és szükség esetén be kell avatkozni.

A prizmák lehülésével még azonban nincs kész a komposzt, a megmaradt nagyobb darabok kirostálásával, majd az utóérleléssel biztosíthatjuk a komposzt jó minőségét.

Ahhoz, hogy a komposztból forgalomba hozható komposzt-termék készüljön, meg kell felelnie a hazai jogszabályi előírásoknak. A jó minőségű komposzt kiválóan alkalmazható talajjavításra, tápanyag pótlásra, kertépítési és parkosítási célokra.

további cikkeink
Copyright © 2021 Minden jog védve
usersmap-markercrosschevron-down